Kevés olyan maradandó és ikonikus szobor van, mint Michelangelo Dávidja. De míg a világ nagy része emlékezetből fel tudná rajzolni ezt a fenséges mesterművet, kevesen ismerik azokat a furcsaságokat és érdekességeket, amelyek a megalkotásához vezettek.
- 1. HITELES SZOBOR.
- 2. NAGYOBB AZ ÉLETNÉL.
- 3. A JOGOS KEZE KIZÁRÓLAG KIZÁRÓLAG KITÖRTÉNT.
- 4. DÁVID BALKÉZES.
- 5. DÁVID BALKÉZES. A SZOBOR EGY EGYSZERŰEN FELSZERELHETETLEN MÁRMÁRLAPBÓL KÉSZÜLT.
- 6. DÁVIDOT NAGY MAGASSÁGOKRA SZÁNTÁK.
- 7. A KEZDETEKTŐL FOGVA LELKES KRITIKÁKAT KAPOTT.
- 8. BEBETONOZTA MICHELANGELO HÍRNEVÉT.
- 9. DÁVID AZ ÓKORI RÓMAI MŰVÉSZETBŐL MERÍTETT IHLETET.
- 10. DÁVID ÉVTIZEDEKEN ÁT POLITIKAI SZIMBÓLUM VOLT.
- 11. A MODERN KORI TÁMADÁSOKAT IS KIÁLLTA.
- 12. DÁVIDBÓL TÖBB IS VAN, MINT EGY.
- 13. DÁVIDOT IDŐNKÉNT CENZÚRÁZZÁK.
- 14. A TURISTÁK KEMÉNYEN BÁNNAK DÁVIDDAL.
- 15. DÁVID TULAJDONJOGA KÉNYES KÉRDÉS.
1. HITELES SZOBOR.
Első pillantásra Michelangelo híres meztelen embere talán nem ordít, hogy “bibliai hős”. De ha jobban megnézzük, Dávid bal vállán egy hevedert bölcsőzik, jobb kezében pedig egy követ szorongat. Ezek a tárgyak és a szobor neve alapján Dávid az a Dávid, aki szembeszállt a gonosz óriással, Góliáttal. Michelangelo szakított a konvenciókkal, amikor szobrában nem szerepeltette a későbbi király félelmetes ellenfelét. A hagyománytól való további eltérésként a művészettörténészek úgy vélik, hogy Dávid a legendás alulmaradót ábrázolja a nagy csata előtt, részben az arcára egyértelműen kirajzolódó aggodalom miatt.
2. NAGYOBB AZ ÉLETNÉL.
Dávid
17 láb magas, közel háromszor akkora, mint egy átlagos ember.
3. A JOGOS KEZE KIZÁRÓLAG KIZÁRÓLAG KITÖRTÉNT.
Túl nagy ahhoz, hogy tökéletesen illeszkedjen a teste többi részéhez. Úgy vélik, ez az aszimmetria Michelangelo okos bólintása Dávid becenevére, a manu fortis – erős kezű.
4. DÁVID BALKÉZES.
Abból, ahol a csúzli fekszik, látszik, hogy balkezes, de furcsa módon a testtartása inkább egy jobbkezesre utal.
5. DÁVID BALKÉZES. A SZOBOR EGY EGYSZERŰEN FELSZERELHETETLEN MÁRMÁRLAPBÓL KÉSZÜLT.
A márványtömb, amely a történelem egyik leghíresebb remekművévé vált, bizonyítja a régi közhelyet, miszerint az egyik ember szemete a másiké a kincs. Michelangelo egy olyan márványdarabból alkotta meg a Dávidot, amelyet más szobrászok kétszer is kidobtak. Agostino di Duccio lemondott a tömb felhasználásáról, majd 10 évig érintetlenül állt. Ekkor Antonio Rossellino megpróbálkozott a tömbbel, de úgy döntött, hogy túlságosan nehéz vele dolgozni. Amikor Michelangelo végül rátette a kezét, a márvány már 40 éve várt valakire, aki megfelelt a kihívásnak.
6. DÁVIDOT NAGY MAGASSÁGOKRA SZÁNTÁK.
1501-ben a firenzei városvezetés megbízta Michelangelót, hogy készítse el a művet egy szoborsorozat részeként, amely a firenzei székesegyház kupolájának tetővonalát volt hivatott díszíteni. De elkészülte után Michelangelo mecénásait annyira lenyűgözte a Dávid szépsége, hogy úgy döntöttek, elvetik ezt a tervet, és olyan helyen helyezik el, ahol közelről is megcsodálható. 2010-ben egy firenzei művészeti projekt a Dávidot úgy mutatta be, ahogyan azt tervezték: egy másolatot helyeztek el magasan a székesegyház külsején, valamint minden más olyan helyen, amelyet az 1504-es befejezéskor javasoltak.
7. A KEZDETEKTŐL FOGVA LELKES KRITIKÁKAT KAPOTT.
A XVI. századi olasz festő és építész Giorgio Vasari ezt írta Dávidról: “Aki látta ezt a művet, annak nem kell fáradnia azzal, hogy más szobrászati kivitelezésű művet lásson, sem a mi, sem más időkben”. Ilyen dicséret mellett hogyan tudták a firenzeiek a szobrot magasra, egy háztetőre dugni?
8. BEBETONOZTA MICHELANGELO HÍRNEVÉT.
Öt évvel Dávid bemutatkozása előtt Michelangelót a Pieta tette híressé. De az ő Dávidja volt az, ami a 29 éves főreneszánsz művészt mesterszobrászként határozta meg. Négy évvel később, 1508-ban a Sixtus-kápolnában kezdett el dolgozni legnagyobb festészeti teljesítményén.
9. DÁVID AZ ÓKORI RÓMAI MŰVÉSZETBŐL MERÍTETT IHLETET.
Kifejezetten úgy tartják, hogy Michelangelo Dávid pózát Herkules ábrázolásaira alapozta, egy olyan hősre, aki mélyen kötődött Firenze városához, és évszázadokon át még a firenzei pecséten is szerepelt. Azzal, hogy Michelangelo egy ilyen dicsőséges szobrot alkotott a római hagyományok alapján, hozzájárult ahhoz, hogy a művet a firenzeiek azonnal befogadták.
10. DÁVID ÉVTIZEDEKEN ÁT POLITIKAI SZIMBÓLUM VOLT.
A Dávidot sok vita után a Palazzo Della Signoriában, a firenzei kormányhivatalok előtt helyezték el, ami erős kapcsolatot teremtett a közvéleményben. 1494-ben a nagyhatalmú Medici családot száműzték Firenzéből, és mint ilyen, ez az új köztársaság állandó fenyegetésnek volt kitéve mind a visszatérő Medicik (akik 1512-ben visszaszerezték a hatalmat), mind a környező államok részéről, így Firenze a bibliai Dávidhoz hasonlított. Azt mondják, a szobor óvatos tekintete tudatosan Rómára szegeződött.
Ezek a politikai felhangok vezettek ahhoz, hogy a szobrot a korai időkben kétszer is megtámadták. Tüntetők kövekkel dobálták meg a szobrot a bemutatásának évében, 1527-ben pedig egy Medici ellenes lázadás következtében a bal karja három darabra tört.
11. A MODERN KORI TÁMADÁSOKAT IS KIÁLLTA.
1991. szeptember 14-én Piero Cannata olasz művész egy kis kalapácsot csempészett be a szobor otthonába, a firenzei Galleria dell’Accademiába. Közeledett a toronymagas szoborhoz, és azonnal lezúzta a bal lábának második lábujját. A múzeum látogatói azonnal akcióba lendültek, és Dávid támadója ellen fordultak, megakadályozták, hogy további kárt tegyen, és a rendőrség kiérkezéséig megfékezték. Amikor megkérdezték, miért tenne ilyesmit, Cannata azt állította, hogy a reneszánsz művész, Paolo Veronese modellje, aki Michelangelo durva kortársa volt, kérte meg erre.
12. DÁVIDBÓL TÖBB IS VAN, MINT EGY.
Mivel a Dávid a világ egyik legnépszerűbb műalkotása, ezért vannak róla reprodukciók pólókon, egérpadokon és szinte minden elképzelhető hordozón. De még teljes értékű másolatok is léteznek – és Firenzében kettő is van belőlük: Míg az igazi Dávid egy múzeumban áll, egy teljes méretű másolat az eredeti helyén, a Palazzo Vecchio előtt, egy bronzból készült másolat pedig a Piazzale Michelangelón állva a város fölé magasodik.
13. DÁVIDOT IDŐNKÉNT CENZÚRÁZZÁK.
A Simpson család rajongói emlékezhetnek egy olyan cselekményre, amelyben a springfieldi lakosok azt követelik, hogy David vegyen fel nadrágot. Bár ezt a kérést a cenzúra komikus szélsőségeként használták, mégis tükrözte a meztelen szobor múltjának valós eseményeit.
1857-ben a toszkánai nagyherceg Michelangelo Dávidjának másolatával lepte meg Viktória angol királynőt. Állítólag a primitív uralkodót annyira megbotránkoztatta a mű meztelensége, hogy egy levehető gipszöntvény fügefalevelet készítettek, hogy megőrizzék a márványember szerénységét, és megvédjék az őt esetleg meglátogató úri hölgyeket a mai londoni Victoria és Albert Múzeumban.
14. A TURISTÁK KEMÉNYEN BÁNNAK DÁVIDDAL.
Évente több mint 8 millió látogató toporog a Galleria dell’Accademia-ban, hogy megnézze Dávidot. Sajnos a tanulmányok azt mutatják, hogy ez a sok gyalogosforgalom olyan rezgéseket kelt, amelyek apró, szinte állandó földrengéseknek felelnek meg, amelyek tépik a márványt és az évszázados mű nemrégiben végzett restaurálási munkálatain keresztül.
15. DÁVID TULAJDONJOGA KÉNYES KÉRDÉS.
A Dávid
1873 óta áll a firenzei Galleria dell’Accademia kiállításán. De ahogy egyre több turistát vonzott a Dávid csodája, az olasz kormányt elkezdte viszketni a nemzeti kincs tulajdonjogának meghatározása. 2010-ben az olasz kormány kampányba kezdett, hogy megszilárdítsa igényét az ikonikus márványszoborra.
A szobor Firenze városához vagy Olaszország nemzetéhez tartozik? Egy folyamatban lévő bírósági perben mindkettő történelmét átássák, hogy eldöntsék. Firenze polgármestere, Matteo Renzi kijelentette: “Ez egy újabb Dávid kontra Góliát eset. A mi harcunk egy olyan város kulturális örökségének másfajta kezeléséért folyik, amely a kultúrából él”. Talán itt az ideje, hogy Dávid szemét ismét Rómára szegezzük.
A képek a Getty Images jóvoltából készültek.