Reform és forradalom
A 18. század vége felé ezek az eszmék inspirálták az amerikai és a francia forradalmat, amelyek párosa a liberalizmus ideológiáját szülte, és olyan kormányzati formákat vezetett be, amelyek a felvilágosodás filozófiájának elveit próbálták a gyakorlatban alkalmazni. A Brit Birodalom domíniumai a 19. század közepétől kezdve a liberális demokrácia laboratóriumai lettek. Kanadában az 1840-es években kezdődött a felelős kormányzás, Ausztráliában és Új-Zélandon pedig az 1850-es évektől kezdve alakult ki a férfiak választójogával és titkos szavazással választott parlamenti kormányzás, és az 1890-es évektől valósult meg a női választójog.
A legtöbb európai országot reformok és forradalmak segítették a liberális demokrácia felé. A liberalizmus megszűnt marginális vélemény lenni, és bekerült a politikai fősodorba. A politikai spektrum megváltozott; a hagyományos monarchia egyre inkább peremnézet lett, a liberális demokrácia pedig egyre inkább a főáramba került. A 19. század végére a liberális demokrácia már nem csak liberális eszme volt, hanem olyan eszme, amelyet számos különböző ideológia támogatott. Az első világháború után és különösen a második világháború után a liberális demokrácia uralkodó pozíciót ért el a kormányzati elméletek között, és ma már a politikai spektrum túlnyomó többsége támogatja.
