A kommunizmus mint ideológia az első ipari forradalom nyomán alakult ki, amikor a túlhajszolt, alulfizetett munkások kizsákmányoltnak érezték magukat, és jobb képviseletet kerestek a kormányban. A Karl Marx és Friedrich Engels által megfogalmazott Kommunista Kiáltvány olyan osztály nélküli társadalmat követelt, ahol mindenki képességei szerint járul hozzá, és szükségletei szerint kap.

Karl Marx német filozófust és közgazdászt tartják a kommunizmus atyjának. Marx Friedrich Engelsszel együttműködve egy új ideológiát javasolt, amelyben az állam birtokolja a főbb erőforrásokat, és mindenki osztozik a munka hasznán. A Kommunista kiáltványban Marx és Engel a kapitalizmus elleni munkásfelkelésre szólított fel. “A világ munkásai, egyesüljetek!” jelszavuk Európa-szerte az elégedetlenkedő munkásosztály gyűjtőhangjává vált
Bettmann Archive/Getty Images

A német szocialista filozófus Friedrich Engels Karl Marx szoros munkatársa volt. Engels egy textilgyáros fiaként egy manchesteri manufaktúrába került, hogy megtanulja a családi vállalkozást. A munkásosztály megfigyelései inspirálták érdeklődését a szocializmus iránt. Ő és Marx, akivel Manchesterben ismerkedett meg, 1845-ben publikálta A munkásosztály helyzete Angliában című művét, majd 1848-ban A kommunista kiáltványt.
Universal History Archive/UIG/Getty Images

Vlagyimir Lenin vezette az orosz forradalmat és alapította meg a szovjet államot. A Szovjetunió első vezetőjeként Lenin vezényelte le a másként gondolkodókat eltipró vörös terrort, és megalapította a Csekát, a rettegett szovjet titkosrendőrség első inkarnációját. 1923-ban bekövetkezett halála után Lenint Joszif Sztálin követte, aki még Leninnél is diktatórikusabb kormányzási módszereket alkalmazott. Szovjetek milliói haltak meg Sztálin totalitárius uralma alatt.
Hulton-Deutsch Collection/CORBIS

Mao Ce-tung teoretikus, katona és államférfi volt, aki 1949-től 1976-ban bekövetkezett haláláig vezette a kommunista Kínai Népköztársaságot. Átalakította nemzetét, de programjai, köztük a Nagy Ugrás előre és a kulturális forradalom több tízmillió ember halálához vezettek.
Bettmann/CORBIS

Zhou Enlai a kínai forradalom egyik vezető kommunista alakja volt, 1949-től 1976-ig a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke. 1949-től 1976-ig nagy szerepet játszott az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok megnyitásában, aminek eredményeképpen Nixon elnök 1972-ben az itt látható látogatást tette.
Bettmann/CORBIS

Kim Il-Sung 1948-tól 1994-ben bekövetkezett haláláig irányította a kommunista Észak-Koreát, és vezette nemzetét a koreai háborúban. Kim uralkodása alatt Észak-Koreát totalitárius államként jellemezték, ahol széles körben megsértették az emberi jogokat. Apja halála után fia, Kim Dzsong Il vette át a hatalmat. Folytatta apja totalitárius módszereit, és nukleáris ambíciói miatt gyakran került összetűzésbe a Nyugattal.
Handout/Reuters/Corbis

Ho Chi Minh meghatározó szerepet játszott Vietnam függetlenségi harcában, és több mint három évtizeden át a vietnami nacionalista mozgalom vezetőjeként harcolt a japán, majd a francia gyarmati erők, majd az Egyesült Államok által támogatott Dél-Vietnam ellen. Amikor 1975-ben a kommunisták átvették a hatalmat Saigonban, Ho Si Minh-várost az ő tiszteletére nevezték át.
Bettmann/CORBIS

Hruscsov szóváltásba keveredett az Egyesült Államokkal a berlini fal és a kubai rakétaválság miatt, de megkísérelt bizonyos fokú “olvadást” a Szovjetunió belpolitikájában, enyhítette az utazási korlátozásokat és több ezer sztálini politikai foglyot engedett szabadon.
Getty Images

Fidel Castro létrehozta a nyugati félteke első kommunista államát, miután 1959-ben Fulgencio Batista katonai diktatúrájának megdöntését vezette Kubában. Közel öt évtizeden át uralkodott Kubában, amíg 2008-ban át nem adta a hatalmat öccsének, Raúlnak.
Bettmann Archive/Getty Images

Che Guevara a kubai forradalom kiemelkedő kommunista alakja, majd gerillavezér volt Dél-Amerikában. Miután 1967-ben a bolíviai hadsereg kivégezte, mártír hősként tekintettek rá, és képe a baloldali radikalizmus ikonjává vált.
Madeleine Répond/Corbis

Josip Broz Tito forradalmár és a “második Jugoszlávia”, a második világháborútól 1991-ig tartó szocialista föderáció fő tervezője volt. Ő volt az első hatalmon lévő kommunista vezető, aki szembeszállt a szovjet ellenőrzéssel, és a hidegháborúban a két ellenséges blokk közötti el nem igazodás politikáját támogatta.
Bettmann/CORBIS

A berlini fal leomlása után a kommunista kormányok Kelet-Európa-szerte összeomlottak. Bár a legtöbb ilyen “forradalom” békésen zajlott, néhány nem volt az. A tömeggyilkosságokkal, korrupcióval és más bűncselekményekkel vádolt Nicolae Ceauşescu román vezetőt megbuktatták, őt és feleségét 1989-ben kivégezték.
Bernard Bisson/Sygma/Corbis

Mihail Gorbacsov (itt Ronald Reagan amerikai elnökkel) 1985-től 1991 decemberében történt lemondásáig vezette a Szovjetuniót. A “peresztrojka” (“átszervezés”) és a “glasznoszty” (“nyitottság”) programjaival mélyreható változásokat vezetett be a szovjet társadalomban, kormányzatban, gazdaságban és nemzetközi kapcsolatokban.
Bettmann/CORBIS
Míg Marx életében nem látta a kommunizmust működés közben, Vlagyimir Lenin 1917-ben Oroszországban vezette az októberi forradalmat, megdöntve a birodalmi uralmat és létrehozva a Szovjetunió Kommunista Pártját. A kommunizmus ezután elterjedt Kínában, majd Kubában, Vietnamban és Koreában.
A kommunizmus eredeti, magasabb rendű víziója, ahogyan azt Marx és Engels felvázolta, soha nem valósult meg. De egy sor vezető és diktátor a Szovjetuniótól Kínán át Kubáig kommunistának bélyegezte kormányát. E vezetők közül sokan, köztük Joszif Sztálin és Mao Ce-tung, brutálisan uralkodtak, és felügyelték saját polgáraik millióinak tömeges meggyilkolását. Az Egyesült Államokkal vívott hidegháború egyik oldalát is ők képviselték.
Még több TÖRTÉNELEMET akarsz? Olvasson tovább:
Hogyan váltak a fényképek fegyverré Sztálin nagy tisztogatásában
Miért védte a kommunista párt a Scottsboro Boys-t
Hogyan táplálja Észak-Korea elszegényedett népét az USA-ellenes állandó étrenddel.USA-ellenes paranoiával
Did Perestroika Cause the Fall of the Soviet Union?
How Ping-Pong Diplomacy Thawed the Cold War