A kvantitatív kutatás matematikai, statisztikai és számítási eszközöket használ az eredmények levezetéséhez. Ez a struktúra bizonyító erejűséget teremt a vizsgált célokhoz, mivel számszerűsíti a problémákat, hogy megértse, mennyire elterjedtek.
Ezzel a folyamattal a kutatás előrevetíthető eredményt hoz létre, amely a nagyobb általános populációra alkalmazható.
Ahelyett, hogy szubjektív áttekintést nyújtana, mint a kvalitatív kutatás kínálja, a kvantitatív kutatás strukturált ok-okozati összefüggéseket azonosít. Miután a problémát a vizsgálatban részt vevők azonosították, a problémával összefüggő tényezők is azonosíthatóvá válnak. A kísérletek és a felmérések ennek a kutatási módszernek az elsődleges eszközei a konkrét eredmények létrehozásához, még akkor is, ha független vagy egymástól függő tényezők vannak jelen.
Ezek a kvantitatív kutatás előnyei és hátrányai, amelyeket figyelembe kell venni.
A kvantitatív kutatás előnyeinek listája
1. Az adatgyűjtés a kvantitatív kutatásnál gyorsan történik.
Mivel a kvantitatív kutatás adatpontjai felmérésekkel, kísérletekkel és valós idejű gyűjtéssel járnak, a vizsgálandó anyagok gyűjtése kevés késedelemmel jár. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált információ más kutatási módszerekhez képest nagyon gyorsan elemezhető. A rendszerek elkülönítésének vagy a változók azonosításának szükségessége sem olyan elterjedt ennél a lehetőségnél.
2. A kvantitatív kutatás mintái véletlenszerűek.
A kvantitatív kutatás véletlenszerű eljárást alkalmaz az információgyűjtéshez, megakadályozva, hogy az adatokba torzítás kerüljön. Ez a véletlenszerűség további előnyt teremt abban, hogy az e kutatás által szolgáltatott információk ezután statisztikailag alkalmazhatók a vizsgált népességcsoport többi részére. Bár fennáll annak a lehetősége, hogy a véletlenszerűség ellenére egyes demográfiai adatok kimaradhatnak, hogy hibákat okozzanak, amikor a kutatást mindenkire alkalmazzák, ennek a kutatástípusnak az eredményei lehetővé teszik, hogy releváns adatokat gyűjtsenek a más módszerekhez szükséges idő töredéke alatt.
3. Megbízható és megismételhető információkat kínál.
A kvantitatív kutatás azzal érvényesíti magát, hogy konzisztens eredményeket kínál, amikor ugyanazokat az adatpontokat véletlenszerű körülmények között vizsgálják. Bár más eredményekben eltérő százalékos arányokat vagy enyhe eltéréseket kaphat, az ismétlődő információk megteremtik a bizonyosság alapját a jövőbeli tervezési folyamatokban. A vállalkozások ezen eredmények alapján testre szabhatják üzeneteiket vagy programjaikat, hogy megfeleljenek a közösségük konkrét igényeinek. A statisztikák megbízható forrássá válnak, amelyek bizalmat nyújtanak a döntéshozatali folyamathoz.
4. A kvantitatív kutatással általánosítani lehet az eredményeket.
A többi kutatástípussal az a probléma, hogy az általuk gyűjtött adatpontokkal nincs általánosító hatás. A kvantitatív információk a célcsoportok vizsgálatakor a specifikusság helyett áttekintést nyújthatnak, de ez lehetővé teszi az alapvető témák, igények vagy szükségletek azonosítását is. Minden, ezzel a módszerrel kidolgozott megállapítás túlmutathat a résztvevő csoporton az ezzel a munkával vizsgált általános demográfiai csoportra. Ez lehetővé teszi a problémás területek azonosítását, mielőtt a nehézségeknek esélyük lenne a kialakulásra.
5. A kutatás anonim.
A kutatók az anonimitás miatt gyakran használnak kvantitatív adatokat, amikor érzékeny témákat vizsgálnak. Az embereknek nem kell konkrétan azonosítaniuk magukat az összegyűjtött adatokban. Még ha a felméréseket vagy interjúkat ki is osztják az egyes személyeknek, személyes adataik nem kerülnek az űrlapra. Ez a beállítás csökkenti a hamis eredmények kockázatát, mivel a kutatás egyes résztvevői szégyellik vagy zavarják az őket érintő témájú beszélgetéseket.
6. A kutatást távolról is elvégezheti.
A kvantitatív kutatás nem igényli, hogy a résztvevők egy adott helyen jelentkezzenek az adatgyűjtéshez. Beszélhet az egyénekkel telefonon, végezhet online felméréseket, vagy használhat más távoli módszereket, amelyek lehetővé teszik, hogy az információ az egyik féltől a másikhoz kerüljön. Bár a feltett kérdések száma vagy nehézsége befolyásolhatja, hogy hányan döntenek a részvétel mellett, az egyetlen valódi költségtényező a résztvevők számára az idejüket jelenti. Ez sokkal olcsóbbá teheti ezt a lehetőséget, mint más módszerek.
7. A kvantitatív kutatás során nagyobb mintából származó információkat használnak.
A kvantitatív kutatásnak kis mintaméretet kell használnia, mivel a kutatóknak mélyreható adatpontokat kell gyűjteniük. Ez időigényes erőforrást teremt, ami csökkenti az érintettek számát. A kvantitatív kutatás struktúrája lehetővé teszi, hogy szélesebb körű vizsgálatokra kerüljön sor, ami nagyobb pontosságot tesz lehetővé, amikor megpróbálnak általánosításokat létrehozni az érintett témáról. Kevesebb olyan változó van, amely szintén torzíthatja az eredményeket, mivel nyílt végű kérdések helyett zárt végű információkkal van dolgunk.
A kvantitatív kutatás ellenérveinek felsorolása
1. A kvantitatív kutatásban nem lehet nyomon követni a válaszokat.
A kvantitatív kutatásnak van egy fontos korlátja: nem lehet visszamenni a résztvevőkhöz, miután kitöltötték a kérdőívet, ha további kérdéseket kell feltenni. A kutatásban felajánlott válaszok szondázására korlátozott lehetőség van, ami más módszerekkel összehasonlítva kevesebb vizsgálandó adatpontot hoz létre. Még mindig megvan az anonimitás előnye, de ha egy felmérés nem meggyőző vagy megkérdőjelezhető eredményeket kínál, nincs mód az adatok érvényességének ellenőrzésére. Ha elég sok résztvevő ad hasonló válaszokat, az torzíthatja az adatokat oly módon, hogy azok nem vonatkoznak az általános népességre.
2. A résztvevők jellemzői nem feltétlenül vonatkoznak az általános népességre.
Mindig fennáll annak a kockázata, hogy a kvantitatív módszerrel gyűjtött kutatás nem vonatkozik az általános népességre. Könnyen lehet hamis összefüggéseket levonni, mivel az információk látszólag véletlenszerű forrásokból származnak. A torzítás elkerülésére tett erőfeszítések ellenére sem garantálható, hogy bármely véletlenszerű minta jellemzői mindenkire érvényesek. Ez azt jelenti, hogy az egyetlen bizonyosság, amit ez a módszer nyújt, hogy az adatok azokra vonatkoznak, akik úgy döntenek, hogy részt vesznek benne.
3. Nem lehet megállapítani, hogy a válaszok igazak-e vagy sem.
A kvantitatív módszert alkalmazó kutatóknak abból a feltételezésből kell kiindulniuk, hogy a felmérések, tesztelések és kísérletek során kapott összes válasz igaz alapokon nyugszik. Ennél a módszernél nincs személyes kapcsolat, ami azt jelenti, hogy a kérdezőbiztosok vagy a kutatók nem tudják felmérni az egyes eredmények igazságtartalmát vagy hitelességét.
A Psychology Today által közzétett 2011-es tanulmány azt vizsgálta, hogy az emberek milyen gyakran hazudnak a mindennapi életükben. A résztvevőket arra kérték, hogy beszéljenek arról, hány hazugságot mondtak az elmúlt 24 órában. A mintacsoport 40%-a számolt be arról, hogy hazudott, a medián pedig 1,65 hazugságot mondott naponta. A hazugságok több mint 22%-át a minta mindössze 1%-a mondta el. Mi történne, ha a véletlenszerű mintavétel ebből az 1%-os csoportból származna?
4. A kvantitatív kutatásnál figyelembe kell venni a költségtényezőt.
Minden kutatás költségekkel jár. Ezt a tényt nem lehet megkerülni. Ha a kísérletek és kutatások árát nézzük a kvantitatív módszer keretében, egyetlen eredmény hiba több mint 100 000 dollárba kerül. Még egy fókuszcsoport lebonyolítása is költséges, már négy kormányzati vagy üzleti résztvevőkből álló csoport esetében is akár 60 000 dollárra is szükség van a munka elvégzéséhez. A költségek nagy részét az teszi ki, hogy milyen célközönséget szeretne megkérdezni, milyen tárgyakról van szó, és hogy a munkát online vagy telefonon keresztül végezheti-e.
5. Nem jut hozzá a visszajelzések konkrét részleteihez.
Tegyük fel, hogy kvantitatív kutatást szeretne végezni egy új fogkrémről, amelyet piacra szeretne vinni. Ez a módszer lehetővé teszi, hogy egy konkrét hipotézist vizsgáljon (pl. ez a fogkrém jobban tisztítja a fogakat, mint ez a másik termék). A statisztikák segítségével általánosításokat készíthet (pl. az emberek 70%-a szerint ez a fogkrém jobban tisztít, ami azt jelenti, hogy ez a potenciális vásárlói kör). Amit nem kap meg, azok a konkrét visszajelzések részletei, amelyek segíthetnek a termék finomításában. Ha senkinek sem tetszik a fogkrém, mert olyan íze van, mint egy görény szagának, az a 70%, aki azt mondja, hogy jobban tisztít, akkor sem fogja megvásárolni a terméket.
6. Természetellenes környezetet hoz létre.
A mennyiségi kutatás során az erőfeszítéseket néha olyan környezetben végzik, amely a csoport számára természetellenes. Amikor ez a hátrány bekövetkezik, az eredmények gyakran eltérnek attól, amit valós példákkal fedeznének fel. Ez azt jelenti, hogy a kutatók még mindig manipulálhatják az eredményeket, még véletlenszerű résztvevőkkel is, mivel olyan környezetben dolgoznak, amely elősegíti azokat a válaszokat, amelyeket ezzel a módszerrel szeretnének kapni.
Ezek a kvantitatív kutatás előnyei és hátrányai a begyűjtött információk értékét veszik szemügyre a hitelességgel és a gyűjtés költségeivel szemben. Olcsóbb, mint más kutatási módszerek, de korlátai miatt ez a lehetőség nem mindig a legjobb választás, ha konkrét adatpontokat keresünk egy kritikus döntés meghozatala előtt.
Louise Gaille a bejegyzés szerzője. Közgazdaságtudományi diplomáját a Washingtoni Egyetemen szerezte. Amellett, hogy tapasztalt író, Louise közel egy évtizedes banki és pénzügyi tapasztalattal rendelkezik. Ha bármilyen javaslata van arra vonatkozóan, hogyan lehetne ezt a bejegyzést jobbá tenni, akkor itt lépjen kapcsolatba a csapatunkkal.