11 mód, ahogyan az emberek kibújtak a vietnami háború alatt

A hadsereg helikopterei amerikai katonákat dobnak le, hogy csatlakozzanak a dél-vietnami csapatokhoz, hogy megtámadjanak egy vietkong tábort Saigontól északnyugatra, a kambodzsai határ közelében, 1965 márciusában.
Horst Faas/AP
  • A polgárháború és a vietnami háború vége között az USA sorozta be a katonákat a katonai szolgálatra, bár a katonai korú férfiaknak továbbra is regisztrálniuk kellett a Selective Service Systemben.
  • A sorozás története során a sorozásra kötelezettek különböző módokat találtak arra, hogy elkerüljék vagy megkerüljék azt, különösen a vietnami háború alatt, amikor a háború elleni tiltakozás széles körben elterjedt volt.
  • További történetekért látogasson el a Business Insider honlapjára.

Ha tippeket keres arra, hogyan lehet kibújni a katonai szolgálat alól, akkor körülbelül negyvenegynéhány évet késett. Ha pedig a behívó elkerülését keresi, akkor valószínűleg szintén nem a mi célközönségünk.

Azoknak, akik nem ismerik állampolgári kötelességüket, az amerikai törvények szerint az Egyesült Államok minden férfi állampolgárának és férfi bevándorlónak (és bizarr módon az illegális bevándorlóknak is) a 18. születésnapját követő 30 napon belül regisztrálnia kell a Selective Service System (SSS – más néven “The Draft”) rendszerbe. Nem a hadsereghez csatlakozik, hanem regisztrál a kormánynál, hogy rendelkezésre álljon egy olyan időszakban, amikor szükség lenne a sorozásra.

Az USA először a polgárháború idején kezdte el sorozni a civileket. Akkoriban a gazdag férfiaknak sok más lehetőségük volt arra, hogy elkerüljék a polgárháborús szolgálatot. A polgárháborús sorozás elkerülése érdekében az emberek fizethettek egy kevésbé tehetős személynek, hogy vegye át a helyüket a sorozáson, fizethettek egy csaló orvosnak, hogy rossz egészségügyi vizsgálatot végezzen rajtuk, vagy egyenesen megvesztegethették a sorozótisztviselőket.

A modern Selective Service rendszert azért hozták létre, hogy hadsereget állítsanak fel az európai harcokhoz az első világháború alatt. 1940-47 között ismét használták a második világháborúhoz szükséges csapatok felállítására, majd ismét a koreai háború szükségleteinek kielégítésére. A második világháború vége és a koreai háború között a férfiakat egyszerűen be lehetett sorozni a szolgálatra, függetlenül a nemzeti vészhelyzet igényeitől.

Vietnam után Gerald Ford elnök 1975-ben teljesen eltörölte a sorozást, de Jimmy Carter elnök az afganisztáni szovjet invázió által jelentett potenciális fenyegetésre adott válaszként létrehozta a ma is működő sorozási rendszert.

Richard Nixon elnök 1969-ben sorshúzást vezetett be, de 1973-ban, amikor az amerikai hadsereg teljesen önkéntes haderővé vált, leállította a hadköteles korú férfiak besorozását, de csak azután, hogy becslések szerint félmillió ember elkerülte a sorozást.

A sorozás elkerülésére kétféle módszer volt, amikor az ember sorszámát behívták: illegális és legális. Volt néhány, a választási szolgálatra vonatkozó törvény, amelynek célja az volt, hogy a szükséges férfiakat otthonukban és családjukkal tartsák. A szándékos törekvés a legális felmentésre vagy halasztásra bármilyen okból a sorozás elkerülése. Azok, akik nem tudtak megfelelni a legális kritériumoknak, illegális eszközökkel enyhítették a kötelezettségeiket, ezt hívják behívókikerülésnek vagy népszerűbb nevén “behívókikerülésnek.”

Akik halasztást kaptak (különösen a politikusok és más emberek, akik szeretik magukat szorosan összekapcsolni a hadsereggel) buzgón állítják, hogy van egy határozott különbség. Íme 11 mód, ahogyan az emberek az 1970-es években kijátszották a behívót.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.