Megmagyarázhatatlan vegyi anyagot fedeztek fel a Vénusz felső légkörében. A tudósok óvatosan feltételezik, hogy ez az élet jele lehet.
Az ismeretlen vegyi anyag a foszfingáz (PH3), egy olyan anyag, amely a Földön többnyire anaerob (nem oxigénlégző) baktériumokból vagy “antropogén tevékenységből” – az ember által végzett dolgokból – származik. Létezik a gázóriás bolygók légkörében, olyan kémiai folyamatok következtében, amelyek mélyen a nyomás alatt álló mélyükben játszódnak le, és három hidrogénatomot és egy foszforatomot kötnek össze. A tudósoknak azonban nincs magyarázatuk arra, hogyan jelenhetett meg a Vénuszon; ott semmilyen ismert kémiai folyamat nem hozhatott létre foszfint. Mégis úgy tűnik, hogy ott van, és senki sem tud semmiről, ami a Vénuszon foszfort állíthatna elő, kivéve az élő szervezeteket.
A Nature Astronomy című folyóiratban ma (szeptember 14-én) közzétett felfedezés mindenkit meglepett – beleértve a felfedező csapatot is.
Kapcsolódó:
Még 2017 júniusában ez a csapat a hawaii James Clerk Maxwell Teleszkópot a Vénuszra irányította és úgy hangolta, hogy a foszfin jeleit keresse. “A cél egy viszonyítási alap volt a jövőbeli fejlesztésekhez” – írták a folyóiratban megjelent cikkükben.
Más szóval azt ellenőrizték, hogy a foszfin-jelek milyenek lehetnek alapként egy olyan bolygón, ahol feltételezhetően nincs természetes módja az anyag előállításának.
“De váratlanul” – írják a kutatók a tanulmányban – “kezdeti megfigyeléseink arra utaltak, hogy kimutatható mennyiségű vénuszi PH3 van jelen.”
A chilei Atacama Large Millimetre/submilliméter Array segítségével megerősítették, amit láttak. A Vénusz felső légköréből érkező fény változásai azt mutatták, hogy ott jelentős mennyiségű foszfin található.
A Vénuszon található foszfin azonban nem feltétlenül jelent életet a Vénuszon, írták a szerzők. Azért vetették fel az élet lehetőségét, mert a baktériumok az egyetlen ismert módja a foszfin előállításának egy gázóriás szupernagy légköri nyomása nélküli bolygón. De ugyanúgy lehetséges, hogy valamilyen eddig ismeretlen kémiai folyamat állítja elő a gázt.
“Ez lehet ismeretlen fotokémia vagy geokémia, vagy esetleg élet” – írták. “Az információk hiányoznak – példának okáért a vénuszi felhőcseppek fotokémiája szinte teljesen ismeretlen”.
Ez azt jelenti, hogy senki sem tudja pontosan, hogyan reagálnak a Vénusz felső felhőiben lévő vegyi anyagok a napfényre.
Kapcsolódnak: A világegyetem 12 legfurcsább objektuma
A Vénuszt korábban nem tartották az élet valószínűsíthető helyszínének ebben a Naprendszerben, így a tudósok még nem kutatták ezeket a kérdéseket olyan erőforrással, mint amilyen erőforrással a Marson az élet jeleire vadásznak. A forró, majdnem Föld méretű bolygó mérgező légköri kémiájával még a legkeményebb robotokat is percek alatt elpusztítja. Hogyan élhetne túl élet a Vénuszon?
A múltban – mutattak rá az új tanulmány szerzői – egyes kutatók felvetették az élet lehetőségét a bolygó legfelső felhőrétegében. A felszínnel ellentétben, ahol átlagosan 867 Fahrenheit (464 Celsius fok) van, a Vénusz magasabb felhőzetében viszonylag hűvös van, elérve a 85 F (30 C) fokot abban a rétegben, ahol a foszfint kimutatták, és hihetőbb, hogy valamiféle lebegő életnek nyújthatna élőhelyet.